Elektromos fűtés fogyasztása, tapasztalatok
Elektromos fűtés fogyasztása tapasztalatok alapján. Mik a fogyasztást meghatározó tényezők? Melyik fűtőtest fogyaszt a legkevesebbet? Megéri beruházni infrapanel rendszerbe, ha csak a rezsit nézzük? Miért vegyem a drágább fűtőpanelt? Mennyire "tekeri" a villanyórát, mennyi a fogyasztása a fűtőpanelnek?
Ezek majdnem mindig az induló kérdések az vásárlóinknál. Kérjük szánjon rá egy kis időt a következőkre, hogy megfelelő vélemény alakulhasson ki a Önben!
Elektromos fűtőpanelek fogyasztása tapasztalatok alapján
A sokéves tapasztalat, a vásárlói visszajelzések (és számítások is) azt mutatják, hogy egy helyesen méretezett fűtőpanel effektíven napi 6-8 órát működik a külső hőmérséklet függvényében, azaz a fogyasztása alapja ez lehet.
Miért is?
Tudni kell, hogy egy helyiség fűtési teljesítmény igényét a leghidegebb állapotra határozzuk meg, azaz külső - 18 C fokra és belső 22-23 C fokra. Tehát a maximális teljesítmény arra kell, hogy a fűtőtest ilyenkor is fel tudja melegíteni a szobát megfelelően, azaz maradéktalanul tudja pótolni a hőveszteséget. Így értelemszerű, hogy mikor kinn enyhébb idő van - vagy a teljesítmény túlméretezett - , a fűtőtest nem működik mindig.
Ezt a működést teljes mértékben a termosztát irányítja, így annak az érzékenységétől is függ, hogy mikor mennyit tartja bekapcsolva a fűtőbetétet! Azaz milyen a hiszterézise: mennyivel engedi túlfűteni és mennyivel a beállított hőmérséklet alatt indítja újra a fűtőtestet. Pl. egy átlagos (jó) érzékenységű elektromos fűtőtest 22 C fokra állításnál 21,5 fok alatt kapcsol be és 22,5 fok elérése után kapcsol ki.
A fűtőpanelek - így a norvég fűtőpanelek sem -, általában nem inverteresek, azaz nincs bennük teljesítmény szabályzás.
Így a helyiség fűtéséhez szükséges hőenergiát csak a működés időtartamával tudják szabályozni. Minél melegebb a külső hőmérséklet, annál kevesebb a működési idő. A fogyasztás nem elsősorban a panel teljesítményének a függvénye. Ezért mondjuk azt, hogy a szükségesnél nagyobbat nyugodtan lehet használni.
A gyorsabb felfűtés miatt még kevesebb is lehet a rezsi, ha a villanyóra amperkapacitása bírja.
Felejtsük el a szlogent, hogy "egy percből 20 másodpercet működik", hiszen nem időkapcsoló van beépítve, hanem - szerencsére - termosztát. Így van mikor akár 10 másodpercenként ki - bekapcsol, ezért ne ijedjünk meg a "sűrű" váltásoktól, és van persze olyan is, mikor sokáig üzemel egyfolytában.
Hasonlítva a gázfogyasztás egész évre szétosztott havidíjas rendszeréhez, kis számolgatással egy átlagos hőszigetelésű (nem rossz) kb. 60 m2-es lakás elektromos fűtési havidíja 20-25.000.- Ft körül alakulhat mostani áramdíjjal (átalánydíjas elszámolással)!
A fogyasztást meghatározó tényezők
Ha tudjuk azt, hogy mennyi energiát kell egy adott helyiségbe pótolnunk ahhoz, hogy szinten tudjuk tartani a helyiség hőmérsékletét, pontosan tudnánk a fogyasztást is. Ezt még egy energetikai számítás is nehezen találja el, hiszen a körülmények minden évben változnak, tekintsük például az idei fűtésidényt az előző évihez képest.
Miket kell figyelembe venni a számításnál?
- Hány fokon használjuk a termosztátot: az már köztudatban van, hogy 1 C fok változtatás a termosztáton nagyjából 6% fogyasztásváltozást okoz, azaz ha 20 fok helyett 25 C fokon szeretünk élni, máris 30% a többletünk.
- Épület hőszigetelési tulajdonságai: Sokan úgy gondolják, hogy elég a becsléshez a lakás nagysága. De egy ugyanolyan alapterületű vályog vagy kőház fűtése többszörösét is fogyaszthatja egy mai korszerű, 30 cm fal + 15 cm hőszigeteléssel rendelkező házénak...
- Kinti hőmérséklet: Minél hidegebb van kinn, annál nagyobb a külső és a belső hőmérséklet különbsége, és egyre több energiát kell bevinni ahhoz, hogy a belső beállított hőmérséklet szinten maradjon.
- Szomszédok hatása (ha van) : Társasházban egyik legjobban befolyásoló tényező lehet, hogy mennyire van körbefűtve az adott lakás.
- Kültérrel érintkező falak száma: Az sem mindegy, hogy az adott helyiségben hány fal érintkezik közvetlenül a környezettel közvetlenül. Pl. egy 2 vagy 3 külső fallal rendelkező sarokszoba fogyasztása és teljesítmény igénye 30-40%-al is nagyobb lehet az egyhez képest. Becsapós a fogyasztás a tetőtérben is: sokan úgy gondolják, hogy egy tetőtéri szoba fogyasztása biztos kisebb, mint az alsó szinteken, mert kisebb a légm3. Nagy tévedés, hiszen nem a légm3, hanem a lehűlő felületek nagysága és minősége számít a hőleadásnál. Így egy tetőtéri nagy tetőfelületekkel határolt helyiség bizony nem kevés teljesítményt igényel, főleg, ha a régebbi szarufák közé rakosgatott üveggyapot a hőszigetelés!
Ennyi ismeretlennel nem lehet pontos eredményt mondani! (Sokszor mondom vásárlóinknak a jól ismert kérdés feltételekor, hogy nem tudjuk pontosan megmondani, még kb. is nehezen. Próbálja meg pl. egy gázkazánokkal foglalkozó üzletben feltenni a kérdést, még közelítőleg sem kap választ!)
Látható, hogy a fogyasztás elsősorban nem is az adott készüléktől függ elsősorban, hanem a körülményektől, azaz az adott helyiség hőveszteségétől.
A vezérlés szerepe a fogyasztásban
Egy elektromos fűtőtest rezsije viszont nagyban függ a vezérléstől. Mivel egy villany korszerű fűtőtest közel 100% hatásfokú, egyszerűen kijelenthető, hogy akkor eszik keveset, ha nem használjuk, amikor nincs szükség rá! Azaz alacsonyabb hőfokon (ECO hőmérséklet) mehet például napközben, ha nem vagyunk otthon, vagy adódik az éjszakai alacsonyabb és egészségesebb alvási hőfok használata is. Saját méréseim alapján is simán lehet 15-20% költséget spórolni a Komfort és ECO hőmérséklet megfelelő váltogatásával. Persze ezt manuális termosztáton minden helyiségben elég nehéz megtenni, ezért éri meg automatizálni, azaz programozható termosztáttal ellátott készülékeket használni! Fontos persze, hogy az Eco és Komfort hőmérséklet között max. 3-4 fok legyen!
Tehát minél jobb az adott fűtőpanel termosztátja, annál kevesebbet fogyaszt. Erről szól tulajdonképpen a bűvös "ERP READY" kifejezés is: főfűtésre csak programtermosztátos panelek kaphatják meg a minősítést. Plusz fogyasztást csökkentő funkció pl. az ablaknyitás érzékelő, jelenlét érzékelő, wifis távoli elérés vagy az adaptív felfűtés.
Infrapanelek és elektromos padlófűtés fogyasztása
Miben is különbözik az infrapanel fogyasztása vagy az elektromos padlófűtések fogyasztása a fűtőpanelekétől? A létrejövő hőérzet más! Mindkét fűtési mechanizmusnál a létrejövő infasugárzás, infra hatás jóval kellemesebb hőérzetet hoz létre az adott helyiségen belül, mint amit a levegő hőmérséklete adna egy konvekciós fűtésnél. Személyfüggő is, de általánosságban elmondható, hogy az így létrejövő hőérzet 2-3 fokkal is magasabb lehet, így ezeknél a fűtéseknél ennyivel lejjebb tekerhetjük (állíthatjuk) a termosztátot. Az tény, hogy egy fok hőmérséklet állítás a hőmérsékleten 4-5%-kal módosítja a szükséges energiát, azaz ha 3 C fokkal alacsonyabbak használjuk a szobát, máris 12-15%-ot spóroltunk, ennyi ez energia megtakarításunk.
Azaz, ha például dönteni szeretnénk, hogy norvég fűtőpanelt vagy infrapanel rendszert telepítsünk, max. ennyi megtakarítással számolhatunk.
Hogyan számoljuk egy helyiség fűtési teljesítmény igényét, mik a meghatározó tényezők?
Általában nem áll rendelkezésre a fűtendő helyiségre vagy lakásra komplett energetikai számítás, mely a lehűlő felületek, hőszigetelések, ablakok, stb. függvényében meghatározza az adott helyiség fűtési teljesítmény igényét a leghidegebb téli napokra. Így kiindulásképp elfogadható egy átlagos 30-35Watt/légköbméter teljesítményigény. Például egy normál belmagasságú (2,7m) 20 m2-es szobába a számolt 1890 W miatt egy db 2000 Wattos fűtőpanelt kell alkalmaznunk.
Fontos tudni, hogy ez a kiindulás inkább csak egy átlagszám, melyből pl. megtudhatjuk, hogy elég lesz-e a rendelkezésre álló Amper, szükséges-e hálózatfejlesztés, mielőtt egyáltalán elektromos fűtésben gondolkozunk.
Elmondható, hogy a Magyarországon az ingyenesen rendelkezésre álló 32 Amper az alapfogyasztás mellett kb. egy 40-50 m2 lakás elektromos fűtésének kiszolgálására elegendő biztonságosan.
Vigyázni kell a méretezéssel, mert ha véletlenül alul méretezi a fűtőpanelt, tehát az nem tudja a kifűteni a helyiséget, akkor mindaddig folyamatosan fog működni a készülék, amíg nem éri el a beállított hőmérsékletet. De mivel ezt nem képes elérni, folyamatosan fog működni. Például ha egy helyiségbe kellene a 2000 W-os fűtőpanel, de csak 1000 W-osat szerelnek be, akkor a fogyasztás a 16 kWh helyett 24 kWh lesz a folyamatos működés miatt!
A pontosabb fűtés teljesítményigényhez, a várható fogyasztás számításához tehát forduljon hozzánk, keresse szaküzleteinket és elérhetőségeinket vagy használja az
Önöknek fejlesztett fűtési teljesítmény MÉRETEZŐ KALKULÁTORUNKAT!
