Elektromos fűtés fogyasztása – tapasztalatok, tényezők, számítás

Melyik fűtőtest fogyaszt a legkevesebbet? Megéri beruházni infrapanel rendszerbe, ha csak a rezsit nézzük?

Miért vegyem a drágább fűtőpanelt? Mennyire „tekeri” a villanyórát, mennyi a fogyasztása a fűtőpanelnek?

Ezek majdnem mindig az induló kérdések vásárlóinknál. Kérjük, szánjon rá egy kis időt a következőkre, hogy megalapozott vélemény alakulhasson ki Önben – a cikk végén a leggyakoribb kérdéseket röviden, tömören is megválaszoljuk!

Elektromos fűtőpanelek fogyasztása tapasztalatok alapján

A sokéves tapasztalat, a vásárlói visszajelzések (és a számítások is) azt mutatják, hogy egy helyesen méretezett fűtőpanel effektíven napi 6-8 órát működik a külső hőmérséklet függvényében – azaz a fogyasztás becslésének ez lehet az alapja.

Miért is?

Tudni kell, hogy egy helyiség fűtési teljesítményigényét a leghidegebb állapotra határozzuk meg: külső -18 °C-ra és belső 22-23 °C-ra. A maximális teljesítmény tehát arra kell, hogy a fűtőtest ilyenkor is megfelelően fel tudja melegíteni a szobát, azaz maradéktalanul pótolni tudja a hőveszteséget. Így értelemszerű, hogy amikor kint enyhébb idő van – vagy a teljesítmény túlméretezett –, a fűtőtest nem működik folyamatosan.

Ezt a működést teljes mértékben a termosztát irányítja, így annak érzékenységétől is függ, hogy mikor mennyi ideig tartja bekapcsolva a fűtőbetétet. Ez a termosztát úgynevezett hiszterézise: mennyivel engedi túlfűteni a helyiséget, és mennyivel a beállított hőmérséklet alatt indítja újra a fűtőtestet. Egy átlagos (jó) érzékenységű elektromos fűtőtest például 22 °C-ra állításnál 21,5 fok alatt kapcsol be, és 22,5 fok elérése után kapcsol ki.

A fűtőpanelek – így a norvég fűtőpanelek sem – általában nem inverteresek, azaz nincs bennük fokozatmentes teljesítményszabályozás. A helyiség fűtéséhez szükséges hőenergiát ezért csak a működés időtartamával tudják adagolni: minél melegebb a külső hőmérséklet, annál kevesebb a működési idő. A fogyasztás tehát nem elsősorban a panel teljesítményének a függvénye. Ezért mondjuk azt, hogy a szükségesnél nagyobb teljesítményű készüléket nyugodtan lehet használni – a gyorsabb felfűtés miatt a rezsi még kevesebb is lehet, ha a villanyóra amperkapacitása bírja.

Felejtsük el a szlogent, hogy „egy percből 20 másodpercet működik” – nem időkapcsoló van beépítve, hanem (szerencsére) termosztát. Így van, amikor akár 10 másodpercenként ki-be kapcsol – ne ijedjünk meg a „sűrű” váltásoktól –, és van olyan is, amikor sokáig üzemel egyfolytában.

A fogyasztást meghatározó tényezők

Ha pontosan tudnánk, mennyi energiát kell egy adott helyiségbe pótolnunk a hőmérséklet szinten tartásához, pontosan tudnánk a fogyasztást is. Ezt azonban még egy energetikai számítás is nehezen találja el, hiszen a körülmények minden évben változnak – gondoljunk csak arra, mennyire eltérő lehet két egymást követő fűtésidény időjárása.

Miket kell figyelembe venni a becslésnél?

• Hány fokon használjuk a termosztátot: köztudott, hogy 1 °C változtatás a termosztáton nagyjából 6% fogyasztásváltozást okoz. Ha tehát 20 fok helyett 25 °C-on szeretünk élni, máris 30% a többletfogyasztásunk.
• Az épület hőszigetelési tulajdonságai: sokan úgy gondolják, a becsléshez elég a lakás nagysága. Pedig egy ugyanolyan alapterületű vályog- vagy kőház fűtése a többszörösét is fogyaszthatja egy mai korszerű, 30 cm fal + 15 cm hőszigeteléssel épült házénak.
• Kinti hőmérséklet: minél hidegebb van kint, annál nagyobb a külső és belső hőmérséklet különbsége, és annál több energiát kell bevinni a beállított belső hőmérséklet tartásához.
• Szomszédok hatása (ha van): társasházban az egyik leginkább befolyásoló tényező, hogy mennyire van „körbefűtve” az adott lakás – a fűtött szomszédos lakások jelentősen csökkentik a hőveszteséget.
• Kültérrel érintkező falak száma: nem mindegy, hogy az adott helyiségben hány fal érintkezik közvetlenül a környezettel. Egy 2-3 külső fallal rendelkező sarokszoba fogyasztása és teljesítményigénye 30-40%-kal is nagyobb lehet az egy külső falúhoz képest. Becsapós a tetőtér is: sokan azt hiszik, egy tetőtéri szoba fogyasztása biztosan kisebb, mint az alsó szinteké, mert kisebb a légköbméter. Nagy tévedés! Nem a légköbméter, hanem a lehűlő felületek nagysága és minősége számít a hőleadásnál. Egy nagy tetőfelületekkel határolt tetőtéri helyiség bizony nem kevés teljesítményt igényel – főleg, ha a hőszigetelés a régi szarufák közé rakosgatott üveggyapot!

Ennyi ismeretlennel nem lehet pontos eredményt mondani! (Sokszor mondom vásárlóinknak a jól ismert kérdés elhangzásakor, hogy pontosan nem tudjuk megmondani, még körülbelül is nehezen. Próbálja meg például egy gázkazánokkal foglalkozó üzletben feltenni ugyanezt a kérdést – még közelítő választ sem fog kapni!)

Látható tehát, hogy a fogyasztás elsősorban nem az adott készüléktől függ, hanem a körülményektől: az adott helyiség hőveszteségétől.

A vezérlés szerepe a fogyasztásban

Egy elektromos fűtőtest rezsije viszont nagyban függ a vezérléstől. Mivel egy korszerű villanyfűtőtest közel 100% hatásfokú, egyszerűen kijelenthető: akkor „eszik” keveset, ha nem használjuk, amikor nincs rá szükség! Azaz mehet alacsonyabb hőfokon (ECO hőmérsékleten) például napközben, amikor nem vagyunk otthon, és adódik az éjszakai alacsonyabb – ráadásul egészségesebb – alvási hőfok használata is.

Saját méréseim alapján is simán lehet 15-20% költséget spórolni a Komfort és ECO hőmérséklet megfelelő váltogatásával. Ezt persze manuális termosztáton, minden helyiségben elég nehéz megtenni – ezért éri meg automatizálni, azaz programozható termosztáttal ellátott készülékeket használni! Fontos, hogy az ECO és a Komfort hőmérséklet között maximum 3-4 fok legyen, különben a visszafűtés „elviszi” a megtakarítást.

Tehát minél jobb az adott fűtőpanel termosztátja, annál kevesebbet fogyaszt. Tulajdonképpen erről szól a bűvös „ErP READY” kifejezés is: főfűtésre csak programtermosztátos panelek kaphatják meg a minősítést. További fogyasztáscsökkentő funkció például az ablaknyitás érzékelő, a jelenlét érzékelő és a wifis távoli elérés, vagy az adaptív felfűtés.

Infrapanelek és elektromos padlófűtés fogyasztása

Miben különbözik az infrapanel vagy az elektromos padlófűtés fogyasztása a fűtőpanelekétől? A létrejövő hőérzet más! Mindkét fűtési mechanizmusnál a keletkező infrasugárzás jóval kellemesebb hőérzetet hoz létre a helyiségben, mint amit a levegő hőmérséklete adna egy konvekciós fűtésnél.

Ez személyfüggő is, de általánosságban elmondható, hogy az így létrejövő hőérzet 2-3 fokkal is magasabb lehet, így ezeknél a fűtéseknél ennyivel lejjebb állíthatjuk a termosztátot. Tény, hogy 1 fok hőmérséklet-állítás 4-5%-kal módosítja a szükséges energiát: ha tehát 3 °C-kal alacsonyabb hőfokon használjuk a szobát, máris 12-15%-ot spóroltunk – ennyi az energiamegtakarításunk.

Azaz ha például azon gondolkodunk, hogy norvég fűtőpanelt vagy infrapanel rendszert telepítsünk, maximum ennyi megtakarítással számolhatunk az infrapanel javára – a csodareklámoknak ellentmondva, reálisan.

Hogyan számoljuk egy helyiség fűtési teljesítményigényét?

Általában nem áll rendelkezésre a fűtendő helyiségre vagy lakásra komplett energetikai számítás, amely a lehűlő felületek, hőszigetelések, ablakok stb. függvényében meghatározná az adott helyiség fűtési teljesítményigényét a leghidegebb téli napokra. Kiindulásként ezért elfogadható egy átlagos 30-35 W/légköbméter teljesítményigény. Például egy normál belmagasságú (2,7 m), 20 m²-es szobába a számolt 1890 W miatt egy darab 2000 W-os fűtőpanelt kell alkalmaznunk.

Fontos tudni, hogy ez a kiindulás inkább csak átlagszám, amelyből például megtudhatjuk, hogy elég lesz-e a rendelkezésre álló amper, illetve szükséges-e hálózatfejlesztés, mielőtt egyáltalán elektromos fűtésben gondolkodunk. Elmondható, hogy a Magyarországon ingyenesen rendelkezésre álló 32 amper – az alapfogyasztás mellett – kb. egy 40-50 m²-es lakás elektromos fűtésének kiszolgálására elegendő biztonságosan.

Vigyázni kell a méretezéssel! Ha véletlenül alulméretezzük a fűtőpanelt, tehát az nem tudja kifűteni a helyiséget, akkor a készülék mindaddig folyamatosan működik, amíg el nem éri a beállított hőmérsékletet – de mivel azt elérni nem képes, gyakorlatilag soha nem kapcsol ki. Például ha egy helyiségbe 2000 W-os fűtőpanel kellene, de csak 1000 W-osat szerelnek be, akkor a napi fogyasztás a 16 kWh helyett 24 kWh lesz a folyamatos működés miatt! Az alulméretezés tehát nem spórolás, hanem a legdrágább hiba.

A pontosabb fűtési teljesítményigényhez és a várható fogyasztás kiszámításához forduljon hozzánk, keresse szaküzleteinket és elérhetőségeinket, vagy használja az Önöknek fejlesztett fűtési teljesítmény MÉRETEZŐ KALKULÁTORUNKAT!

Gyakran ismételt kérdések az elektromos fűtés fogyasztásáról (GYIK)

Mennyit fogyaszt egy elektromos fűtőpanel naponta?

Egy helyesen méretezett fűtőpanel a fűtési szezonban effektíven napi 6-8 órát üzemel a külső hőmérséklet függvényében. A napi fogyasztás tehát nagyjából a teljesítmény szorozva 6-8 órával: egy 2000 W-os panelnél 12-16 kWh a leghidegebb napokon, enyhébb időben jóval kevesebb.

A nagyobb teljesítményű fűtőpanel többet fogyaszt?

Nem feltétlenül. A fogyasztás nem a panel teljesítményétől, hanem a helyiség hőveszteségétől függ: a termosztát csak annyi ideig kapcsolja be a fűtőbetétet, amennyi a hőfok tartásához kell. A nagyobb teljesítményű panel gyorsabban fűt fel, így a rezsi akár kevesebb is lehet.

Mi történik, ha alulméretezem a fűtőpanelt?

Az alulméretezett panel nem éri el a beállított hőmérsékletet, ezért folyamatosan üzemel. Ha 2000 W kellene, de csak 1000 W-os panel kerül be, a napi fogyasztás 16 kWh helyett 24 kWh is lehet – az alulméretezés tehát többletköltség, nem spórolás.

Mennyit lehet spórolni infrapanellel a fűtőpanelhez képest?

Az infrasugárzás kellemesebb hőérzete miatt a termosztát 2-3 fokkal lejjebb állítható azonos komfort mellett, ami reálisan maximum 12-15% megtakarítást jelenthet a konvekciós fűtőpanelhez képest.

Hogyan csökkenthető az elektromos fűtés fogyasztása?

Leginkább a jó vezérléssel: programozható termosztáttal, a Komfort és ECO hőmérséklet váltogatásával 15-20% spórolható (az ECO és Komfort között max. 3-4 fok legyen). Hasznos funkciók még: ablaknyitás-érzékelő, jelenlét-érzékelő, wifis vezérlés, adaptív felfűtés.

Hány wattos fűtőpanel kell egy szobába?

Kiindulásként 30-35 W/légköbméterrel számolhatunk: egy 2,7 m belmagasságú, 20 m²-es szobánál ez kb. 1890 W, tehát 2000 W-os panel való oda. A pontos értéket a szigetelés és a külső falak száma is befolyásolja – használja méretező kalkulátorunkat!