Kültéri fűtésnél a megfelelő vezérlés legalább olyan fontos, mint maga a fűtőkábel.
Rámpa-, járda- és ereszfűtéshez a hőmérsékletet és nedvességet is érzékelő automatikák csak akkor indítják a fűtést, amikor valóban fennáll a hó- vagy jégképződés veszélye. Csőfagyvédelemhez egyszerűbb hőmérséklet-termosztát is elegendő lehet.
Kültéri termosztátok és érzékelők fagyvédelmi fűtésekhez
A kültéri fűtőkábel önmagában még nem jelent gazdaságos fagyvédelmi rendszert. A jó vezérlés feladata, hogy a fűtés lehetőleg csak akkor működjön, amikor valóban fennáll a fagyás, hó- vagy jégképződés veszélye.
Kültéri termosztát és megfelelő érzékelő használható többek között:
- rámpafűtéshez;
- járda és térkő fagymentesítéséhez;
- garázslehajtó fűtéséhez;
- ereszcsatorna és tetővápa fűtéséhez;
- csőfűtéshez;
- tartályok és kültéri vezetékek fagyvédelméhez.
A jelenlegi kínálatban ELEKTRA / OJ Electronics hőmérséklet-, nedvesség- és csapadékérzékelős vezérlések találhatók.
Miért nem elég egy egyszerű hőmérséklet-termosztát?
Egy egyszerű termosztát például bekapcsolhatja a kültéri fűtést +3 °C alatt.
Csakhogy lehet:
-5 °C és teljesen száraz idő.
Ilyenkor egy rámpa- vagy járdafűtés órákig működhet úgy, hogy valójában nincs hó vagy jég, amit el kellene olvasztania.
Ezért komolyabb hó- és jégmentesítő rendszereknél célszerű hőmérsékletet és nedvességet egyszerre érzékelni.
A fűtés így akkor indulhat, amikor:
alacsony hőmérséklet + nedvesség/hó/jég
együttesen jelen van.
Az ETR2 és ETO2 vezérlőket a gyártó kifejezetten ilyen automatikus hó- és jégmentesítő rendszerekhez fejlesztette.
Melyik kültéri termosztát mire való?
ETI-1551 – egyszerű hőmérséklet-alapú fagyvédelem
Az ETI-1551 egyszerűbb hőmérséklet-vezérléshez használható.
A hozzá tartozó ETF-622 érzékelő csőre, tartályra vagy más felületre rögzíthető. A termosztát -10 és +60 °C között szabályozható, a jelenlegi Fűtéspont-változat reléje 10 A / kb. 2300 W terhelést kapcsolhat közvetlenül.
Jó választás:
- csőkísérő fűtéshez;
- tartály fagyvédelméhez;
- egyszerű hőmérséklet-alapú vezérléshez.
ETR2-1550 – kisebb rámpa- és hóolvasztó rendszerekhez
Az ETR2 már hőmérséklet és nedvesség együttes érzékelésére alkalmas.
Talajba épített ETOG érzékelővel a burkolat nedvességét és hőmérsékletét figyeli. Eresznél ETOR nedvességérzékelővel és külső hőmérséklet-érzékelővel használható.
Közvetlen kapcsolási terhelése legfeljebb 16 A / kb. 3600 W, ezért elsősorban kisebb kültéri rendszerekhez ideális.
ETO2-4550 – nagyobb és összetettebb kültéri fűtésekhez
Nagyobb rámpa, járda vagy összetett fagyvédelmi rendszer esetén az ETO2 a komolyabb vezérlés.
Főbb lehetőségei:
- hőmérséklet- és nedvességérzékelés;
- két külön fűtési zóna vezérlése;
- burkolat- és ereszfűtés egy rendszerből;
- elektromos vagy akár vizes hóolvasztó rendszer vezérlése;
- összesen akár kb. 11 kW közvetlen kapcsolási kapacitás a három 16 A-es relékimenettel.
Ez már megfelelő választás lehet nagyobb:
- garázslehajtóhoz;
- parkolóhoz;
- járdaszakaszhoz;
- üzemi kültéri területhez.
ETOG-56 talajérzékelő
A rámpa- és járdafűtés egyik legfontosabb eleme.
Az ETOG-56 közvetlenül a fűtött burkolatba kerül, és egyszerre érzékeli:
- a felület hőmérsékletét;
- a nedvességet.
IP68 védettségű, vagyis valóban kültéri, burkolatba építhető érzékelő.
ETOR-55 csapadékérzékelő ereszfűtéshez
Az ETOR-55 ereszcsatornába vagy lefolyóba helyezhető nedvességérzékelő.
A vezérlő külső hőmérséklet-érzékelővel együtt tudja eldönteni, hogy fennáll-e a jegesedés veszélye.
Így az ereszfűtésnek nem kell egész télen folyamatosan működnie. Az ETOR szintén IP68-as kültéri érzékelő.
A jó kültéri vezérlés valódi energiamegtakarítása
Itt valóban indokolt az energiatakarékosságról beszélni.
Egy több kilowattos rámpafűtés esetén nagyon sok fölösleges energia fogyhatna el, ha a rendszer:
minden hideg órában automatikusan bekapcsolna.
A hőmérséklet + nedvesség alapú vezérlés célja, hogy a rendszer csak akkor működjön intenzíven, amikor ténylegesen hó vagy jég kialakulása várható.
Nem a fűtőkábel „hatásfoka” lesz jobb – a fölösleges üzemidőt csökkentjük.
Melyiket válasszam?
| Feladat | Javasolt vezérlés |
|---|---|
| Csőfagyvédelem | ETI-1551 + ETF-622 |
| Egyszerű hőmérséklet-alapú fagyvédelem | ETI-1551 |
| Kis rámpa / járda | ETR2 + ETOG |
| Eresz / vápa | ETR2 + ETOR + külső hőérzékelő |
| Nagyobb rámpa vagy kültéri terület | ETO2 + ETOG |
| Két külön kültéri fűtési zóna | ETO2 |
| Rámpa + eresz egy vezérlésről | ETO2 |
Gyakori kérdések
Mi az a kültéri termosztát?
Kültéri fagyvédelmi fűtések vezérlésére szolgáló termosztát vagy szabályozó rendszer. Maga a vezérlő gyakran beltéri/DIN-sínes, míg a hőmérséklet- és nedvességérzékelők kültérre kerülnek.
Kell termosztát a rámpafűtéshez?
Igen. Nagyobb rendszerhez kifejezetten hőmérséklet- és nedvességérzékelős automatikus vezérlést javaslunk.
Miért kell nedvességérzékelő is?
Mert hideg, de száraz időben nincs feltétlenül szükség hóolvasztásra. Az ETOG érzékelővel a rendszer azt is észleli, hogy van-e nedvesség a burkolaton.
Mi a különbség az ETR2 és ETO2 között?
Az ETR2 kisebb rendszerekhez készült és legfeljebb 16 A terhelést kapcsol közvetlenül. Az ETO2 nagyobb, akár kétzónás rendszerek vezérlésére alkalmas.
Csőfűtéshez kell csapadékérzékelő?
Nem. Csőfagyvédelemhez általában a cső vagy környezete hőmérséklete alapján vezérelt termosztát megfelelő.
Minden kültéri termosztát kültérre szerelhető?
Nem. Például az ETI, ETR2 és ETO2 vezérlőegysége beltéri/DIN-sínes telepítésű; maga a kültéri szenzor megfelelő IP-védettségű.
